2016. május 4., szerda

Hands To Myself III.

16+, TRÁGÁR SZAVAK
Selena Gomez - Hands To Myself c. videoklipje alapján

Heeyho~ Sok idős kihagyás után, egy kis pihenés után végre be tudom pótolni mindenki beígért ficijét! :D Kezdeném Kittiével, neki nagyon régen írtam:( Jó olvasást♥


 Nagy nehezen, bilincsben fekve írom meg ezt a bejegyzést. Vagyis Yoora írja, én csak diktálom. Hogy kerültem ilyen állapotba? Hosszú történet. De van időnk.

*Visszaemlékezés*
A falam előtt állva, a Taeyang - oltárt nézegetve kieszeltem a tervet. Meg kell mondanom őszintén, tetszett.
- Te meddig fogod még azt bámulni? - türelmetlenkedett Yu. 
- Nyugalom. Úgyis el kell menned.
- Mert?
Muszáj volt hazudnom. Nem mondhattam el neki, hova és mire készülök.
- Anyámhoz megyek.
- Anyádhoz. Aztán mér'?
- Nemrég jött meg Hollandiából - na ez még igaz is volt.
- Ez biztos? - méregetett gyanúsan.
- Halál komoly - tettem fel a kezeim védekezően.
Mondjuk úgy, hogy nagy nehezen, de elhitte. A poén, hogy anyám is azon a környéken lakik.
- Ne keverd magad bajba, Jin. Tudod, hogy veszélyes az a környék.
- Nem lesz semmi, ne aggódj. Hwang úgyis kijön elém.
- Jóó. Akkor én rohanok, mert várnak bent.
Azzal elment. Hála égnek. Kezdődhetett.

 Sok időmbe telt, mire eljutottam YoungBae házáig. De odaértem. Körbenéztem, de sehol senki nem volt. Szuper. Felmentem a lépcsőn, ott ugyanez. Megnyomtam a belépőgombot, s megnéztem mennyi az idő. 15:12. Korrekt. Sehol senki, így hát elhúztam az ajtót. Pár másodperc csodálkozás után a lépcsőn feltrappolva ledobtam köntösömet, és fel is értem. Ismét körbenéztem, s betértem egy szobába. Lehuppantam az ágyra, a mellettem levő hangszórón felnyomtam a zenét, lefeküdtem, s csak voltam. Vagyis inkább vergődtem és simogattam magam - ami fehérneműben könnyű volt -, ugyanis visszagondoltam a csodálatos álmomra. Mikor meguntam, akkor megtaláltam a gardróbot. Beléptem, végigszagoltam a ruhákon : mindnek Taeyang illata volt. Megfogtam egy fehéret, leemeltem, s kivittem. Ott felkaptam magamra, beleszippantottam, táncolni kezdtem a szobából kiszűrődő zenére.
Mikor ezt is meguntam, fogtam egy fekete pulóvert, lefeküdtem a kanapéra és benyomtam a hatalmas TV-t, ahol mily véletlen egybeeséssel ugyanaz a film ment. Ismét ámulattal néztem.
 A film végezetével levetettem a pulcsit, helyette magamra fogtam egy fehér selyemlepedőt, s elindultam fel a lépcsőn.  A fordulóban ott virított egy hatalmas The Obsession - ös poszter az Ő képével. Szintén elámultam rajta, de folytattam utamat a tetőtérbe. S megint táncoltam ingében.
Nem sokkal később hangok zavartak meg ... megijedtem.


*Taeyang szemszöge*
Fura érzés öntött el a kapun belépve. Mintha valaki járt volna a lakásban. Ezt jól sejtettem. Egy fekete köntös hevert a lépcsőn. Nagyon ismerős volt az illata. Egyre jobban érdekelt a dolog, így hát azzal a kezemben elindultam egy kis felfedezőtúrára...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése